Visszakapta a Székely Nemzeti Múzeum Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúját
A Kovászna megyei tanács tulajdonába került, így végleg az önkormányzat által működtetett Székely Nemzeti Múzeumban maradhat Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúja - közölte hétfői hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A székelység történelmi ereklyéjét 2010. március 15-én "hozták haza Székelyföldre" a bukaresti Országos Történelmi Múzeumból Kelemen Hunor RMDSZ-elnök első kulturális miniszteri mandátuma idején. Az akkor "kölcsönbe" kapott ágyú egy múlt héten elfogadott kormányhatározattal került vissza a székelyföldi intézmény tulajdonába.
1849-ben, a szabadságharc bukása után a túlélők a földbe rejtették a fegyvereket: a földből, csatornaásáskor került elő 1906-ban az egyetlen megmaradt ágyú. Az ereklyeként őrzött fegyver 1923-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba került, majd 1971-ben Bukarestbe vitték, ahol az akkor létrehozott Román Nemzeti Történeti Múzeumban helyezték el.
A 2010 márciusában hazahozott ereklyét csupán kölcsön adta az Országos Történelmi Múzeum, ennek vagyonkezelésében volt a jogilag állami tulajdont képező múzeumi tárgy. A tulajdonjog rendezésére cserét ajánlott fel a Székely Nemzeti Múzeum, a Kovászna megyei tanács által működtetett kulturális intézmény a szemerjai aranyleletből származó 61 római aranydénárt, 12, az erősdi kultúrához tartozó tárgyat és az ágyúcső mását ajánlotta fel Gábor Áron ágyújáért cserébe, ám a tranzakció csak az után jöhetett létre, miután 2014. augusztus 19-én elfogadták az erre vonatkozó kormányhatározatot.
"Jogos örökségünket szereztük vissza. A harc nem volt könnyű, és sokáig tartott, de a kitartó munka, a párbeszéd folyamatos fenntartása, az önkormányzattal való együttműködés meghozta a várt eredményt. Gróf Bethlen István miniszterelnök hitvallását idézve: mi mindig tudtuk azt, hogy mit lett volna kívánatos tenni, de mindig azt tettük, amit a lehetőség és a törvények megengedtek, mert ez az a gyakorlati politika, ami ma is célravezető" " - idézte Kelemen Hunor szövetségi elnököt az RMDSZ hírlevele.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó bástyája Háromszék volt, amikor már mindenhol letették a fegyvert, itt továbbra is ellenálltak a császári seregeknek. Ennek az önvédelmi harcnak biztosított fegyvert a bodvaji vashámorban, majd a kézdivásárhelyi Turóczi-műhelyben öntött 93 ágyú, amelyet közadakozásból, illetve a székely templomok harangjaiból öntött Gábor Áron, a székelyek kétszáz éve született legendás tüzértisztje.
